A vesekövesség (nephrolithiasis) a húgyúti rendszer egyik leggyakoribb megbetegedése, amely során szilárd, kristályos képletek, azaz vesekövek alakulnak ki a vesében vagy a húgyutak mentén. A betegség bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a 30–60 év közötti korosztályt érinti.
A Primavera Medical Centerben a kivizsgálás, urológus szakorvosi vizsgálat, hasi ultrahang, vizelet- és vérvizsgálat — egyetlen helyszínen elvégezhető, beutaló nélkül.
Milyen tünetek utalhatnak vesekőre?
A kisebb kövek akár panaszmentesen is távozhatnak, azonban elakadás esetén jellegzetes tünetek jelentkezhetnek:
-
erős, görcsös derék- vagy oldalfájdalom
-
fájdalom kisugárzása az alhasba vagy lágyékba
-
véres vagy zavaros vizelet
-
hányinger, hányás
-
láz, hidegrázás (fertőzés esetén)
-
gyakori, sürgető vizelési inger, ha a kő a húgyhólyaghoz közel helyezkedik el
Figyelem: láz és fájdalom együttes jelentkezése azonnali urológiai ellátást igényel.
Hol fáj a vesekő?
A fájdalom jellemzően a derék és a bordaív alatti oldalsó terület között indul, azon az oldalon, ahol a kő elhelyezkedik. Ahogy a kő lejjebb vándorol a húgyvezetékben, a fájdalom is „lejjebb költözik": előbb az alhasba, majd a lágyékba, férfiaknál a herékbe, nőknél a szeméremajkak felé sugárzik ki. Ez a vándorló jelleg az egyik legjellemzőbb különbség a vesekő és a derékfájás között.
Vesegörcs, mikor sürgős?
A vesegörcs (vese kólika) akkor alakul ki, amikor a kő elakad a húgyvezetékben, és elzárja a vizelet útját. Jellegzetessége, hogy hullámokban jelentkezik: percekig tartó, nagyon erős fájdalomrohamok váltakoznak enyhébb időszakokkal, és semmilyen testhelyzet nem enyhíti, a beteg jellemzően nem talál nyugalmi pozíciót. Gyakran hányinger, hányás és sápadtság kíséri.
Egy vesegörcsroham jellemzően 20 perctől néhány óráig tart, de ha a kő nem mozdul el, a rohamok napokon át visszatérhetnek.
Azonnali ellátás szükséges, ha:
-
a fájdalom mellé láz vagy hidegrázás társul
-
a vizelet mennyisége hirtelen lecsökken vagy teljesen elmarad
-
a hányás miatt folyadékot sem tud magához venni
-
a fájdalom fájdalomcsillapítóra sem enyhül
Ezekben az esetekben keresse fel a legközelebbi sürgősségi ellátást!
A vesekövesség gyakrabban fordul elő férfiaknál, különösen középkorúaknál. Ennek hátterében életmódbeli tényezők és hormonális különbségek is állhatnak.
Férfiaknál jellemző tünetek:
-
hirtelen fellépő, erős deréktáji vagy oldalfájdalom
-
fájdalom kisugárzása az alhasba, lágyékba vagy herékbe
-
véres vizelet
-
hányinger, hányás
Sokan csak súlyos vesegörcs esetén fordulnak orvoshoz, pedig a rendszeres urológiai kontroll segíthet a tünetmentes kövek időben történő felismerésében.
Vesekövesség nőknél
Nőknél a vesekő ritkábban fordul elő, azonban gyakran nehezebb felismerni, mivel tünetei könnyen összetéveszthetők húgyúti fertőzéssel vagy nőgyógyászati problémákkal.
Nőknél gyakori panaszok:
-
gyakori vizelési inger
-
csípő, égő érzés vizeléskor
-
alhasi fájdalom
-
visszatérő felfázás
Nőknél különösen fontos a kivizsgálás, mert a kezeletlen vesekő visszatérő fertőzésekhez és vesekárosodáshoz vezethet.
Mi okozza a vesekövet?
A vesekő kialakulása a vizeletben található ásványi anyagok – például kalcium, oxalát, húgysav – túltelítettségével hozható összefüggésbe. Amennyiben ezek nem tudnak megfelelően kiürülni, kristályosodnak, majd kővé állnak össze.
Leggyakoribb kockázati tényezők:
-
elégtelen folyadékfogyasztás
-
magas só- és állati fehérjebevitel
-
genetikai hajlam
-
anyagcserezavarok
-
bizonyos gyógyszerek és krónikus betegségek
Milyen típusú vesekövek vannak?
A kő összetétele meghatározza, mivel előzhető meg a kiújulás — ezért érdemes a távozott követ megőrizni és elemzésre bevinni.
-
Kalcium-oxalát kő - a leggyakoribb, az esetek nagyjából 70–80%-a. Kialakulásában a kevés folyadék, a magas oxalátbevitel és a sok só játszik szerepet.
-
Húgysavkő - jellemzően savas vizelet és magas purinbevitel (vörös húsok, belsőségek, alkohol) mellett alakul ki. Ez az egyetlen kőtípus, amely gyógyszeresen, a vizelet lúgosításával gyakran feloldható.
-
Struvitkő - visszatérő húgyúti fertőzésekhez társul, gyorsan nőhet.
-
Cisztinkő - ritka, örökletes anyagcserezavar következménye, sokszor már fiatal korban jelentkezik.
Hogyan zajlik a vesekő kivizsgálása?
Az urológiai kivizsgálás során az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
-
hasi ultrahang
-
vizeletvizsgálat
-
vérvizsgálat
A vizsgálat menete:
a szakorvos először átbeszéli a panaszokat és a kórelőzményt, majd hasi ultrahanggal vizsgálja a veséket és a húgyutakat, ez megmutatja a kő jelenlétét, méretét és azt, hogy okoz-e vizelet-elzáródást. A vizeletvizsgálat a fertőzést és a vérvizelést mutatja ki, a vérvizsgálat pedig a vesefunkciót és a kőképződésre hajlamosító anyagcsere-eltéréseket.
A vizsgálat körülbelül 30 percet vesz igénybe, beutaló nem szükséges, és az ultrahang miatt érdemes telt hólyaggal érkezni. Ha az ultrahang mellett további képalkotó vizsgálat is indokolt, annak megtervezésében és megszervezésében segítjük.
Az eredményeket a szakorvos még a helyszínen elmagyarázza, és személyre szabott javaslatot ad a további teendőkre.
Mekkora vesekő tud magától távozni?
A kő mérete dönti el a legtöbbet:
-
5 mm alatti kő, az esetek túlnyomó részében magától távozik, jellemzően néhány nap alatt.
-
5–10 mm közötti kő, bizonytalan: egy része távozik, más része elakad. Ilyenkor a szakorvos gyakran ad néhány hét megfigyelési időt gyógyszeres támogatással.
-
10 mm feletti kő, ritkán távozik magától, jellemzően beavatkozást igényel.
Honnan tudható, hol tart a kő?
Ezt egyedül képalkotó vizsgálat mutatja meg, a fájdalom helye csak tájékoztató jellegű. Az ultrahangos kontroll megmutatja, elmozdult-e a kő, és okoz-e még torlódást. Fontos: a fájdalom megszűnése nem jelenti biztosan azt, hogy a kő távozott, előfordul, hogy csak beékelődött egy olyan helyzetbe, ahol már nem okoz görcsöt, de a vesét tovább terheli.
A vesekő kezelése
A kezelés módja a kő méretétől és elhelyezkedésétől függ:
-
konzervatív kezelés (bő folyadék, fájdalomcsillapítás)
-
gyógyszeres kőoldás
-
kőzúzás (ESWL)
-
endoszkópos beavatkozások (URS, PCNL)
A kisebb kövek esetében a konzervatív kezelés — bőséges folyadékbevitel, fájdalomcsillapítás és a kőtávozást segítő gyógyszeres támogatás — a legtöbbször elegendő; ezt rendelőnkben megkezdjük és ultrahangos kontrollal követjük. Ha a kő mérete vagy elhelyezkedése miatt beavatkozásra van szükség, a további szükséges lépések megtervezésében és megszervezésében is segítjük.
Vesekövesség (nephrolithiasis)
A vesekövesség a húgyúti rendszer egyik leggyakoribb megbetegedése, mely során szilárd, kristályos képletek – úgynevezett vesekövek – alakulnak ki a vesékben vagy a húgyutak mentén. A betegség minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a 30–60 év közötti korosztályt érinti.
Miért fontos az urológiai vizsgálat akkor is, ha korábban már volt vesekövünk?
Hogyan történik a kivizsgálás és a kontroll?
Mit igyunk vesekő esetén?
A folyadékbevitel a legfontosabb és egyben a legegyszerűbb eszköz, mind a kőtávozás segítésére, mind a kiújulás megelőzésére.
-
Mennyiség: napi 2,5–3 liter folyadék, egyenletesen elosztva a nap folyamán, a cél, hogy a vizelet világos, szalmasárga színű maradjon. Nyáron és sportolás mellett ez több is lehet.
-
Mit igyon: elsősorban vizet. A citromlé jó kiegészítő, mert a benne lévő citrát gátolja a kalcium-oxalát kristályok összeállását.
-
Mit fogyasszon mértékkel: a fekete tea, a kakaó és a cukros üdítők növelik a kockázatot; az alkohol és a magas purintartalmú italok a húgysavszintet emelik.
-
Éjszaka is számít: lefekvés előtt érdemes inni, mert az éjszakai órákban töményedik be leginkább a vizelet.
Vesekő diéta — mit érdemes kerülni?
-
Só: a magas sóbevitel növeli a vizelet kalciumtartalmát, érdemes a napi 5 gramm alatt maradni, és odafigyelni a rejtett sóforrásokra (felvágottak, konzervek, készételek).
-
Oxalátban gazdag ételek kalcium-oxalát kő esetén: spenót, sóska, mángold, rebarbara, mandula, cékla, kakaó.
-
Állati fehérje: a napi vörös hús és belsőség mennyiségének mérséklése csökkenti a húgysav- és kalciumkiválasztást.
-
Fontos tévhit: a kalciumbevitelt NEM kell csökkenteni. Az étrendi kalcium a bélben megköti az oxalátot, így kevesebb jut a vizeletbe, a kalciummegvonás éppen hogy növeli a kőképződés kockázatát.
A pontos diéta a kő típusától függ, ezért érdemes a leletek ismeretében személyre szabott javaslatot kérni.
A vesekövesség kiújulásának megelőzése életmódbeli és orvosi együttműködést igényel: napi legalább 2–2,5 liter folyadék fogyasztása, só- és oxalátszegény étrend, rendszeres testmozgás, a diétás és urológiai javaslatok betartása, valamint rendszeres urológiai kontrollvizsgálat.
Miért fontos a kontroll, ha már volt veseköve?
Sokan tévesen azt gondolják, hogy ha a vesekő egyszer már távozott vagy eltávolították, a probléma megoldódott. Valójában a vesekövesség krónikus hajlamot jelent, és a statisztikák szerint 5–10 éven belül gyakran kiújul.
Urológiai kontroll különösen fontos, ha:
-
korábban már volt veseköve
-
visszatérő húgyúti fertőzései vannak
-
a családban előfordult vesekövesség
-
jelenleg tünetmentes, de korábban panasza volt
A rendszeres ellenőrzés lehetővé teszi, hogy az újonnan kialakuló kövek még panaszmentes állapotban felismerhetők legyenek, így elkerülhető a vesegörcs és a sürgősségi ellátás.
Vesekő kivizsgálás árak
-
Általános urológiai szakorvosi vizsgálat ultrahanggal — 41 000 Ft
-
Általános urológiai szakorvosi vizsgálat ultrahang nélkül — 30 000 Ft
-
Urológiai kontroll vizsgálat (3 hónapon belül) — 24 000 Ft
-
Docensi másodvélemény — 42 000 Ft
A vizelet- és vérvizsgálat díja a mindenkori laborárlista szerint alakul.
