Szívritmuszavar vagy „csak” szívdobogás? Mikor kell kardiológushoz fordulni?
- Primavera Medical Center
- 3 nappal ezelőtt
- 3 perc olvasás
A szívdobogásérzés (palpitáció) sokakat megijeszt, mégis gyakran nehéz eldönteni, hogy ártalmatlan jelenségről vagy valódi szívritmuszavarról van-e szó. Előfordulhat stressz, kávé vagy kialvatlanság miatt, de bizonyos esetekben komolyabb kivizsgálást igénylő eltérés állhat a háttérben. Az alábbiakban közérthetően bemutatjuk, mikor elegendő a megfigyelés, és mikor indokolt kardiológushoz fordulni.
Mi számít szívritmuszavarnak, és mi a gyakori, ártalmatlan érzés - a kardiológus válaszol
Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szív elektromos működése eltér a normálistól: túl gyors, túl lassú, szabálytalan, vagy időnként „kihagyó” ütések jelennek meg. Fontos azonban tudni, hogy nem minden szívdobogás-érzés jelent betegséget.
Sokan tapasztalnak időnként erősebb, szabálytalan szívverést anélkül, hogy valódi kóros eltérés állna a háttérben. Ezek az érzések gyakran átmenetiek, és nem járnak veszéllyel.
Extraszisztolé: kihagyásérzés, „nagy dobbanás” érzés
Az extraszisztolé a leggyakoribb, többnyire ártalmatlan ritmusjelenség. Ilyenkor a szív egy üteme korábban érkezik, amit sokan úgy élnek meg, mintha a szív „kihagyna”, majd egy nagyobb dobbanással folytatná a ritmust.
Ez az érzés:
jelentkezhet nyugalomban vagy stresszhelyzetben,
fokozódhat koffein, alkohol vagy fáradtság hatására,
egészséges szív esetén általában nem igényel kezelést.
Ha azonban nagyon gyakori, panaszt okoz, vagy egyéb tünetek társulnak hozzá, kivizsgálása indokolt lehet.
Tachycardia: mikor kóros a gyors pulzus?
Tachycardiáról akkor beszélünk, ha a pulzus nyugalomban tartósan 100/perc felett van. Gyors szívverés előfordulhat teljesen normálisan is – például mozgás, izgalom, láz esetén.
Kórosnak inkább akkor tekinthető, ha:
nyugalomban, ok nélkül jelentkezik,
hirtelen kezdődik és szűnik meg,
szédüléssel, gyengeséggel, mellkasi panasszal jár.
Ilyenkor fontos tisztázni, hogy egyszerű reakcióról vagy valódi szívritmuszavarról van-e szó.
Milyen tüneteknél érdemes kivizsgálást kérni?
Léteznek figyelmeztető tünetek, amelyek esetén nem érdemes halogatni a kivizsgálást.
Ilyenek lehetnek:
visszatérő vagy tartós palpitáció,
szédülés, bizonytalanságérzés,
mellkasi szorítás,
légszomj vagy terhelésre jelentkező rosszullét.
Figyelmeztető jelek: ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés
Az alábbi tünetek sürgős kardiológiai ellátást igényelhetnek:
ájulás vagy ájulásközeli állapot,
erős, nyomó mellkasi fájdalom,
hirtelen fellépő nehézlégzés,
szívdobogással együtt jelentkező gyengeség.
Ezek akár súlyos ritmuszavarra vagy egyéb szívbetegségre is utalhatnak, ezért ilyen esetben azonnali orvosi segítség szükséges.
Pánik vagy ritmuszavar? Miért hasonlíthatnak a tünetek?
A pánikroham és a szívritmuszavar tünetei gyakran meglepően hasonlóak: szapora pulzus, mellkasi szorítás, légszomj, remegés. Emiatt nehéz lehet eldönteni, mi az ok és mi a következmény.
Fontos tudni, hogy:
a pánikroham is okozhat valódi pulzusemelkedést,
ugyanakkor egy ritmuszavar is kiválthat szorongást.
Ezért a tünetek első jelentkezésekor mindig érdemes orvosi kivizsgálással kizárni a szervi okot.
Gyakori kiváltó okok: koffein, alkohol, stressz, alváshiány
Számos életmódbeli tényező fokozhatja a szívdobogásérzést:
túlzott koffeinfogyasztás,
alkohol,
tartós stressz,
alváshiány,
kiszáradás.
Ezek önmagukban is provokálhatnak ritmuszavar-szerű tüneteket, különösen érzékenyebb egyéneknél.
Mikor elég az életmódváltozás, és mikor nem?
Ha a szívdobogás:
ritka,
rövid ideig tart,
egyértelmű kiváltó okhoz köthető,akkor sokszor elegendő az életmód rendezése (koffein csökkentése, stresszkezelés, megfelelő alvás).
Ha azonban a panaszok visszatérnek, erősödnek, vagy egyéb tünetekkel társulnak, nem szabad pusztán életmódkérdésként kezelni őket.
Milyen vizsgálatok segítenek a pontos ok megtalálásában?
A kardiológiai kivizsgálás célja annak eldöntése, hogy van-e valódi szívritmuszavar, és ha igen, milyen típusú.
Alapvető vizsgálatok lehetnek:
nyugalmi EKG,
Holter EKG,
szívultrahang,
laborvizsgálatok.
EKG és 24–72 órás Holter: miért fontos elkapni az epizódot?
A nyugalmi EKG sokszor normális lehet, ha éppen nincs panasz. A 24–72 órás Holter EKG viszont folyamatosan rögzíti a szívritmust, így:
elkapja az időszakos ritmuszavarokat,
segít az extraszisztolék, tachycardiák vagy pitvarfibrilláció felismerésében,
összekapcsolható a tünetnaplóval.
Ez különösen fontos visszatérő, de kiszámíthatatlan panaszok esetén.
Labor és pajzsmirigy: mikor okozhat „ritmuszavaros” tüneteket?
Bizonyos eltérések szívdobogásérzést okozhatnak anélkül, hogy primer szívbetegség állna fenn:
pajzsmirigy túlműködés (emelkedett TSH-eltérések),
elektrolitzavarok (kálium, magnézium),
vashiány, vérszegénység.
Ezek felismerése és kezelése gyakran önmagában is megszünteti a panaszokat.
Ha vissza-visszatér a szívdobogás vagy bizonytalan vagy, érdemes ránézni
A szívdobogásérzés hátterének tisztázása nemcsak megnyugtató, hanem hosszú távon a szövődmények megelőzését is szolgálja. Akkor is érdemes kivizsgálást kérni, ha a panaszok nem súlyosak, de rendszeresen visszatérnek.
Egy átgondolt kardiológiai vizsgálat során eldől, hogy:
ártalmatlan jelenségről van szó,
életmódbeli tanácsok elegendők,
vagy további megfigyelés, kezelés szükséges.
Ha bizonytalan vagy a tüneteidet illetően, a legjobb döntés az, ha klinikánk kardiológusa segít tisztázni, mi áll az erős szívdobogás hátterében.
