Magas vérnyomás: mikor elég az otthoni mérés, és mikor kell kardiológus?
- Primavera Medical Center
- 18 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia az egyik leggyakoribb, mégis gyakran alulértékelt krónikus betegség. Sokan csak alkalomszerűen mérnek vérnyomást otthon, mások pedig egy-egy rendelői érték alapján aggódnak túlzottan. Nem mindig egyszerű eldönteni, mikor elég az önellenőrzés, és mikor indokolt a kardiológiai kivizsgálás. Az alábbiakban áttekintjük, mikor mire érdemes figyelni.
Mi számít magas vérnyomásnak, és miért félrevezető néha egyetlen mérés?
Általánosságban elmondható, hogy 140/90 Hgmm feletti vérnyomásérték már magasnak számít, de a diagnózis soha nem egyetlen mérés alapján történik. A vérnyomás napszakonként, terhelés, stressz, fájdalom vagy akár izgalom hatására is ingadozik.
Ezért fordulhat elő, hogy:
a rendelőben magasabb értéket mérnek,
otthon viszont normális vagy éppen fordítva.
Fehér köpenyes hipertónia és maszkírozott hipertónia
Fehér köpenyes hipertónia esetén a vérnyomás csak orvosi környezetben magas, otthon normál tartományban marad. Ennek hátterében gyakran vizsgálati stressz áll.
Maszkírozott hipertónia ennek az ellenkezője történik: a rendelői vérnyomás normális, miközben otthon vagy a mindennapokban rendszeresen magas értékek jelentkeznek. Ez különösen veszélyes lehet, mert könnyen rejtve marad.
Mindkét állapot felismerésében kulcsszerepe van a rendszeres otthoni mérésnek vagy a 24 órás vérnyomásmonitorozásnak.
Helyes mérési technika otthon: mikor, hogyan, mennyit mérj?
Az otthoni vérnyomásmérés csak akkor megbízható, ha megfelelően történik:
nyugalomban, legalább 5 perc pihenés után,
felkaron mérő, hitelesített készülékkel,
ülő helyzetben, háttal megtámasztva,
egymás után 2–3 méréssel, és az átlagot érdemes figyelembe venni.
Ajánlott vérnyomásnaplót vezetni, reggel és este mért értékekkel, több napon keresztül.
Tünetek: miért lehet a magas vérnyomás sokáig tünetmentes?
A hipertóniát gyakran nevezik „néma gyilkosnak”, mert hosszú ideig nem okoz panaszt. Sokan akkor szembesülnek vele, amikor már szövődmény alakult ki.
Enyhébb esetekben előfordulhat:
fejfájás,
szédülés,
fülzúgás,
fáradékonyság,de ezek nem specifikus tünetek, és más okból is jelentkezhetnek.
Mikor gyanús a fejfájás, szédülés, orrvérzés?
Figyelmeztető lehet, ha:
a fejfájás hirtelen, erős, főleg tarkótáji,
a szédülés vérnyomáskiugrással társul,
visszatérő orrvérzés jelentkezik,
a tünetekhez látászavar vagy mellkasi panasz társul.
Ilyen esetekben már nem elegendő az otthoni megfigyelés.
Mikor kell kivizsgálás: kockázatok és szövődmények megelőzése
A tartósan magas vérnyomás jelentősen növeli:
a szívinfarktus,
a stroke,
a szívelégtelenség,
valamint a vesekárosodás kockázatát.
Ezért kivizsgálás javasolt, ha:
az otthoni mérések tartósan magas értékeket mutatnak,
több kockázati tényező (cukorbetegség, dohányzás, túlsúly) is jelen van,
fiatalabb életkorban jelentkezik a hipertónia.
Célértékek életkor és társbetegségek szerint
A vérnyomás célértéke nem mindenkinél azonos. Általánosan:
a 130–139/80–85 Hgmm körüli tartomány gyakran elfogadható,
időseknél vagy bizonyos betegségek esetén enyhén magasabb célérték is megengedett,
cukorbetegség vagy szívbetegség esetén szigorúbb beállítás szükséges lehet.
A cél mindig egyénre szabott.
Mi okozhat magas vérnyomást: életmód vagy másodlagos ok?
A hipertónia leggyakrabban életmódi tényezők következménye, de bizonyos esetekben másodlagos ok is állhat a háttérben.
Só, alkohol, túlsúly, stressz, alváshiány
A leggyakoribb kiváltó és fenntartó tényezők:
túlzott sóbevitel,
rendszeres alkoholfogyasztás,
túlsúly és mozgáshiány,
krónikus stressz,
nem megfelelő alvás.
Ezek rendezése sokszor már önmagában javítja a vérnyomásértékeket.
Mikor merül fel vesebetegség, hormonális ok vagy alvási apnoe?
Másodlagos hipertóniára kell gondolni, ha:
fiatal korban jelentkezik a magas vérnyomás,
hirtelen romlik az addig jól beállított érték,
több gyógyszerrel sem rendezhető.
Ilyenkor szóba jöhet:
veseeredetű magas vérnyomás,
hormonális eltérés (pl. pajzsmirigy, mellékvese),
obstruktív alvási apnoe.
Milyen vizsgálatokra számíthatsz kardiológiánkon?
A kardiológiai kivizsgálás célja nemcsak az értékek mérése, hanem a szív terhelésének és az esetleges szövődményeknek a felmérése.
Gyakori vizsgálatok:
EKG,
szívultrahang,
24 órás vérnyomásmérés (ABPM),
laborvizsgálatok.
ABPM (24 órás vérnyomásmérés)
Az ABPM a vérnyomást nappal és éjszaka is méri, így pontos képet ad:
az átlagos értékekről,
az éjszakai vérnyomáscsökkenésről,
az ingadozásokról.
Ez a módszer segít kiszűrni a fehér köpeny-betegséget és a maszkírozott hipertóniát is.
Szívultrahang és EKG: a szív terhelésének felmérése
Tartós magas vérnyomás esetén a szív alkalmazkodik a fokozott terheléshez, ami:
bal kamrai falmegvastagodáshoz,
ritmuszavarokhoz vezethet.
Az EKG és a szívultrahang ezek korai jeleit is képes kimutatni.
Ha az otthoni mérések alapján a vérnyomás tartósan magas, vagy bizonytalan vagy az értékek jelentőségében, a kardiológiai kivizsgálás segít:
tisztázni az okokat,
meghatározni a célértékeket,
személyre szabni a kezelést.
Egy átfogó kivizsgálás nemcsak a jelenlegi állapotot mutatja meg, hanem segít megelőzni a későbbi szövődményeket is. Ha a vérnyomásoddal kapcsolatban kérdésed van, érdemes időben szakemberhez fordulni. Tegyél még ma szíved egészségéért klinikánk segítségével.
