Atópiás dermatitisz gyermekeknél – mit tehetünk a visszatérő ekcéma ellen?
- Primavera Medical Center
- 19 órával ezelőtt
- 7 perc olvasás
Az atópiás dermatitisz krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amit a köznyelv egyszerűen ekcémának hív. Száraz, viszkető, kivörösödő bőrfoltokkal jár, hullámzó lefolyású, és a leggyakoribb bőrbetegség gyermekkorban: az esetek nagy része az első életévben kezdődik. Nem fertőző, és a gyerekek jelentős részénél iskoláskorra enyhül vagy elmúlik.
Ha a gyermeked bőre hetekig szép, aztán szinte egyik napról a másikra újra kivörösödik és annyira viszket, hogy éjszaka is felébred tőle, akkor nagy eséllyel erről van szó. A visszatérés nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltál – a betegség természete a hullámzás. Amit befolyásolni tudsz, az a hullámok mélysége és gyakorisága.
Tartalomjegyzék
Mit jelent az atópiás dermatitisz?
Az „atópia" örökletes hajlamot jelent bizonyos túlérzékenységi reakciókra: ekcémára, asztmára, szénanáthára. A „dermatitisz" bőrgyulladást jelent. Együtt tehát egy örökletes hajlamon alapuló, visszatérő bőrgyulladásról van szó. Használják rá az atópiás ekcéma nevet is, ugyanazt jelenti.
A háttérben két dolog találkozik. Az egyik a bőr védőrétegének, a bőrbarriernek a gyengesége: a bőr kevésbé tartja meg a nedvességet, gyorsabban kiszárad, és könnyebben átengedi a külvilág ingerlő anyagait. A másik az immunrendszer túlzott válaszkészsége: a bőr olyan dolgokra is gyulladással reagál, amikre nem kellene.
Azért indul jellemzően csecsemőkorban, mert a néhány hónapos baba bőre eleve vékonyabb, kevesebb védő zsiradékot tartalmaz és gyorsabban párologtat, mint egy felnőtté. Gyakran előfordul, hogy a családban valakinél asztma, szénanátha vagy ekcéma szerepel, de a családi háttér nélküli eseteket is látjuk.
Hogyan néz ki? – tünetek életkor szerint
Ugyanaz a betegség egészen máshogy néz ki egy három hónapos babán és egy hatéves gyermeken. Ha atópiás dermatitisz képeket nézegetsz az interneten, könnyen félrevezethetnek: amit találsz, lehet, hogy egy másik életkor tipikus megjelenése.
Egy dolog minden korban közös, és ez a legfontosabb támpont: a viszketés. Ekcéma gyakorlatilag nincs viszketés nélkül. Ez egyben az egyik leggyakoribb oka annak is, hogy a baba nem alszik.
Csecsemőknél az arc az elsődleges hely: az orcákon és a homlokon jelennek meg vörös, néha nedvedző foltok, a száj körül a nyál miatt külön ingerelt lehet a bőr. A hajas fejbőr is gyakran érintett, itt száraz, vörös, hámló terület alakul ki – ez könnyen összekeverhető a koszmóval, ami zsíros, sárgás és nem viszket. Árulkodó részlet, hogy a pelenkázott terület általában megkímélt marad.
Kétéves kor körül a tünetek elvándorolnak a hajlatokba: könyökhajlat, térdhajlat, csukló, boka, nyak. Az arc jellemzően letisztul, a bőr kevésbé nedvedzik, inkább száraz és berepedezik. A tartós vakarástól megvastagodhat és sötétebbé válhat.
Iskoláskorban és serdülőkorban a hajlatok mellett a kézfej, az ujjak és a szemhéj kerül előtérbe.
Ekcéma vagy valami más?
Nem minden bőrkiütés ekcéma. A leggyakoribb tévesztések:
Csalánkiütés: kiemelkedő foltok, amelyek vándorolnak. Ami reggel a hasán volt, délutánra a combján bukkan fel. Az ekcéma napokig ugyanott marad.
Kontakt bőrgyulladás: éles határú terület pont ott, ahol a bőr valamivel érintkezett – például a nadrág fémgombja alatt.
Csípés nyoma: ha a viszkető göb egy szúnyog- vagy kullancscsípés helyén jelent meg, más a teendő. A csípések gyermekeknél témát külön cikkben jártuk körbe.
Fertőzéses kiütések: a bárányhimlő, a kéz-láb-száj betegség és a skarlát is bőrtünettel jár, de ezek hirtelen jelennek meg, lázzal vagy rossz közérzettel. Ha a bőrtünet hirtelen jött és lázas gyereken van, az aznap orvosi kérdés, nem bőrápolási.
Ha bizonytalan vagy, a gyermek bőrgyógyászati panaszok kivizsgálása pont erre való: egyetlen vizsgálaton eldönthető, mivel álltok szemben.
Mi okozza? – triggerek, ételek, tévhitek
Az alapot az öröklött hajlam adja, de hogy mikor lángol fel, azt a környezet dönti el. A leggyakoribb kiváltó okok prózaibbak, mint amire a szülők gondolni szoktak: száraz levegő a fűtési szezonban, izzadás és túl sok réteg ruha, gyapjú a bőrön, illatosított mosószer és öblítő, gyakori vagy forró fürdés, nyál az arcon fogzás idején, házipor-atka, légúti fertőzések, stressz.
A kérdés, ami a legtöbbször felmerül: ki kell-e hagyni a tejet?
Önmagában az ekcéma miatt nem. A gyerekek többségénél nem az étrend tartja fenn a tüneteket, hanem a bőrbarrier gyengesége. Ráadásul az indokolatlan kihagyásnak ára van: tápanyag esik ki egy növekedésben lévő gyereknél, és ha egy addig fogyasztott ételt hosszabb időre elhagyunk, a szervezet elveszítheti a hozzá kialakult toleranciát – a visszavezetéskor pedig valódi, azonnali allergiás reakció jelentkezhet. Vagyis a védőnek szánt lépés hozhat létre új problémát.
Ételallergia természetesen előfordul, és az ekcémás gyerekek között gyakoribb. Az összefüggés iránya viszont sokszor fordított: nem az étel okozza az ekcémát, hanem a sérült bőrbarrieren keresztül jutnak be étel-fehérjék, és éppen ez a mód kedvez az allergia kialakulásának. Ezért sem érdemes a hozzátáplálást halogatni: az időben bevezetett ételek inkább csökkentik az allergia kockázatát.
Valódi ételallergiára akkor gondoljunk, ha egy konkrét étel után percekkel jelentkezik reakció: hirtelen csalánkiütés, ajakduzzanat, hányás. Ez más jelenség, mint a napok alatt hullámzó ekcéma. Vaktában, széles panelen allergiavizsgálatot kérni viszont nem hasznos – sok az álpozitív eredmény.
Baba és gyermek ekcéma kezelése: a napi bőrápolás
Az atópiás dermatitisz kezelése nem a fellángolásokról szól, hanem a köztes időszakról.
Az alap a hidratáló, bőrpuhító készítmény, az emolliens. Naponta legalább kétszer, tünetmentes időszakban is. Ez a kezelés gerince: a rendszeresen ápolt bőrön ritkábban és enyhébben jönnek a fellángolások.
Hogy pontosan melyik készítmény való a gyerekednek, az az életkortól, az érintett bőrfelülettől és a tünetek súlyosságától függ. Ezt vizsgálat után érdemes kiválasztani, nem cikkből – ami az egyik gyereknél remekül működik, a másiknál csíphet vagy hatástalan lehet.
Néhány elv viszont általánosan igaz. Az illatanyag-mentes, egyszerű összetételű készítmények válnak be a legjobban; az erősen illatosított vagy sok növényi kivonattal dúsított termékek jól hangzanak, de érzékennyé tehetik a bőrt. Nem a márka számít, hanem a rendszeresség és a mennyiség.
Az arc és a fejbőr külön figyelmet igényel, mert ott vékonyabb a bőr, és a fogzás idején a nyál is folyamatosan ingerli. Ezekre a területekre jellemzően más állagú készítmény való, mint a testre – érdemes rákérdezni a vizsgálaton.
A fürdés menete legalább annyit számít, mint a krém: rövid, 5-10 perces langyos fürdő, szappan helyett kímélő, illatanyag-mentes lemosó, törölközés helyett nyomkodva felitatott víz, és a krém három percen belül, még nyirkos bőrre.
Ezen túl sokat segít a pamut ruha, a mosószer alapos kiöblítése, az öblítő mellőzése és a rövidre vágott köröm.
Mikor kell gyógyszeres kezelés?
Amikor a bőr már gyulladt – vörös, meleg, kínzóan viszket –, az emolliens önmagában nem elég. Ilyenkor jön képbe a helyi szteroidos krém.
Sok szülő ezen a ponton áll meg. A félelem érthető, de érdemes tudni, hogy a gyakorlatban a leggyakoribb probléma nem a túlkezelés, hanem az alulkezelés.
A szteroidos krém leállítja a bőrben zajló gyulladást. Nem elfedi a tünetet, hanem megszakítja a viszketés-vakarás-gyulladás körforgást. Ha ez a kör hosszan fennáll, annak is ára van: alvászavar, felsebzett bőr, felülfertőződés, tartósan megvastagodott bőr.
Amit érdemes tudni róla:
Nem minden szteroidos krém egyforma. Arcra és hajlatokra gyenge hatáserősségű való, a testre erősebb is szóba jön. Hogy melyik hova, azt az orvos választja ki – ezért nem szabad más gyerekre felírt krémet használni.
Vékonyan kell felvinni, és pontosan annyi ideig, amennyit az orvos meghatároz. Ez jellemzően rövid, néhány napos kúra, nem hetekig tartó folyamatos használat.
A hidratálás közben is megy tovább, a szteroid nem helyettesíti az emollienst.
Vannak nem szteroid, recepthez kötött gyulladáscsökkentők is, ezek jól használhatók az arcon és a szemhéjon.
Megfelelő erősséggel, rövid ideig alkalmazva a bőrelvékonyodás nem jellemző. Visszatérő fellángolásoknál felmerülhet a megelőző kezelés is: heti kétszeri felvitel a hajlamos területre, tünetmentes időszakban. Ezt orvos állítja be, de sok családnál ez fordítja meg a helyzetet.
Mikor forduljunk orvoshoz, és kinövi-e a gyerek?
Nem minden ekcémás gyermeket kell azonnal vizsgálatra vinni, de van néhány helyzet, ahol nem érdemes tovább várni:
A következetes bőrápolás 2-3 hét alatt sem hoz javulást.
A viszketés miatt a gyerek éjszaka rendszeresen felébred.
A bőr nedvedzik, sárgás pörk jelenik meg rajta, vagy a terület gyorsan terjed
Láz társul a bőrtünetekhez, vagy apró, egyforma hólyagok jelennek meg a m.eglévő ekcémás területen – ez sürgős.
Konkrét ételre gyanakodtok, és étrendi megszorítás merül fel.
A hosszú távú kilátás többnyire megnyugtató: a gyerekek jelentős részénél a tünetek iskoláskorra érezhetően enyhülnek vagy megszűnnek. A hajlam megmaradhat, felnőttkorban viszont már gyakran nem atópiás, hanem kontakt ekcémáról van szó, aminek más a kivizsgálása.
Érdemes ismerni az atópiás menetelés fogalmát is: a hajlamos gyerekeknél az ekcéma után gyakran következik ételallergia, majd asztma, később szénanátha. Ez nem törvényszerű, de magyarázza, miért kérdez az orvos a légúti tünetekről is.
Dr. Kerpel Fanni csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos
Dr. Kerpel Fanni csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, a Primavera Medical Center gyermekgyógyásza. Rendelésén rendszeresen találkozik gyermekkori bőrtünetekkel, ekcémás panaszokkal és allergiagyanús esetekkel.
„Nagyon kedvesen és türelmesen fordult gyermekünkhöz, a vizsgálat során végig nyugodt, biztonságos légkört teremtett. Részletesen elmagyarázta, mi állhat a bőrtünetek hátterében, és azt is, mire érdemes otthon odafigyelnünk. Szülőként különösen megnyugtató volt egy ennyire alapos, figyelmes és kedves orvoshoz fordulni.”
– páciens visszajelzés
Gyakori kérdések
Mi a különbség az ekcéma és az atópiás dermatitisz között?
Az atópiás dermatitisz az ekcémák egyik fajtája, gyermekkorban a leggyakoribb forma. Az „ekcéma" gyűjtőfogalom, ide tartozik a kontakt ekcéma is.
Fertőző az ekcéma? Mehet közösségbe a gyerek?
Nem fertőző, és nincs indoka az otthon tartásnak. Kivétel, ha a bőrterület felülfertőződött – nedvedzik, sárgás pörkös –, mert az már bakteriális fertőzés.
Fürdethetem mindennap?
Igen, a napi rövid, langyos fürdés kifejezetten jót tesz. A kulcs az, hogy utána azonnal, nedves bőrre menjen a krém.
Mit tegyek, ha a baba arcán jelenik meg?
Enyhe, illatanyag-mentes emolliens naponta többször, fogzás idején védő réteg a száj körül, és kerüld a nedves törlőkendőt az arcon. Ha a bőr gyulladt marad vagy nedvedzik, mutasd meg orvosnak.
Segít a tejmentes diéta?
A gyerekek többségénél nem. Étrendi megszorítást csak akkor érdemes bevezetni, ha a kivizsgálás megerősítette, hogy az adott étel szerepet játszik.
Használhatok napozókrémet ekcémás bőrre?
Igen, és kell is. Gyerekbőrre szánt, illatanyag-mentes készítményt válassz, és próbáld ki előbb egy kisebb bőrfelületen. A napfény sok gyereknél javítja a tüneteket, a nyári izzadás viszont ronthatja.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha a gyereked bőrtünete tartósan fennáll vagy romlik, keressetek fel gyermekorvost.
